Csak létezek, nem pedig élek...

Sajnálom a rengeteg késést!

Sem ötletem, sem időm nem volt az utóbbi napokban.

Dehát a lényeg, hogy elkészült!!

6 rendszeres olvasó!!! Woow *-*

Fantasztikusak vagytok! Elképesztő! Merem remélni, hogy több is lesz!

Komizzatok, ha van kedvetek ^^

Az ajánlott dalom: Groove House - Ébredj mellettem

Jó olvasást!

Eliza...

"Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

Részeg vagyok és mindig szomjazom."

(William Shakespeare) 

Csak létezek nem pedig élek...

Az este hamar eljött, rendet raktam, Tv-t néztem és lementem az edző terembe. Bedugtam a fülhallgatóm és a futópadot még a szokottnál is gyorsabbra állítottam. Imádtam futni, mindig kitisztította a fejem, bár most a legtöbb gondolatom a mai, elég különleges ügyfelemre terelődtek. Még mindig nevetnem kell, ha a parkban történtekre gondolok, félelmetes srác és roppant furcsa, de van egy különös kisugárzása, ami megragadja az embert. 

Bekapcsoltam kedvenc számom és szorosan lehunyt szemmel futottam, futottam minél messzebb mostani életemtől attól, aki vagyok, néha azt képzelem, hogy el tudok menekülni, itt hagyni a lakást, a várost, a munkát, az éltem... De ki kell tartanom, tudom, ez nem ilyen egyszerű, de a remény hal meg utoljára, mint szokták mondani. Mintha egyfajta sűrű iszapban úsznék, ami nem enged a felszínre törni. 

Csak létezek, nem pedig élek... Az én hibám, tudom... Sírni akarok! Kiáltani! De nem tudok...Már rég nem...

Nagy kortyokban nyelem a levegőt, de valahogy sosem elég, lassan kinyitom szemem, hogy szembesüljek azzal, aki vagyok, szembenézzek az ablakból visszaverődő tükörképemmel. Dacosan emelem fel pilláimat, de nem az a látvány fogad, mint amit reméltem. Ő áll előttem, ijedtemben majdnem elvágódok a futópadon, azonnal megjelennek gödröcskéi, amint ajkai azokra az őrülten szexi félmosolyra húzódnak. A szerkezet két oldalára ugorva kapcsolom ki az alattam dübörgő szalagot. Kitépem fülemből a fülhallagtót és mérgesen rámeredek.

- Te követsz?! - sipítozom, mire ő csak még szélesebben mosolyog.

- Te talán nem? - vonta meg vállát közelebb lépve hozzám.

- Természetesen nem! - fontam karba kezem.

- Nos, mi lenne, ha ma nálam találkoznánk? - tört be a személyes terembe. Annyira hozzám simult, hogy éreztem bőrömön mentolos leheletét. - ígérem, nem fogod megbánni! - csavarta ujja köré egyik tincsem, mely kiszabadult copfomból.

- Drága lesz... - csikorgattam fogam ingerülten önteltsége láttán.

- A pénz sosem volt akadály... - a terem másik végébe sétálva előkaptam táskámba rejtett tollam és kezébe nyomtam, felé nyújtva karom.

Mosolyogva lefirkálta rá címét és telefonszámát, majd meglehetősen pökhendi testtartással tovább állt. Elment a kedvem a további futástól, így inkább felkaptam a táskám és haza kullogtam. Otthon összekaptam magam és magamba gyömöszöltem egy almát, bár nem volt étvágyam, így is volt olyan kuncsaftom, aki túl soványnak tartott tudtam, fel kell szednem valamennyit, de nem voltam éhes egyszerűen, inkább kifelé ment a kaja, mint le.

10 centis magas sarkúmban lustán battyogtam az úton keresve megadott címet. Mikor már egy elég jó környéken jártam azt hittem, teljes mértékig eltévedtem, de meg kellett állapítanom, hogy az egyik harmadik emeleti erkélyről kilógó férfi test felépítése meglehetősen hasonlit a Harry-ére. Ahogy hátradobtam hajam megcsördültek kezemen a karkötők, nagy levegőt véve indultam felfelé a lifttel. Kipattanva a megfelelő emeleten máris a 4-ik lakás bejáratánál ácsorogtam. Milyen meglepő, az első kopogásra azonnal ajtót nyitott a  göndörke egy szál alsó nadrágban. Nem voltam meglepve, volt már  olyan vendégem, aki pucéra, néha jelmezben nyitott ajtót. 

- Helló szépségem - szemei kábán siklottak fel le testemen.

- Állandóan levetkőztetsz a szemeddel! - forgattam meg szemem, majd aprót ráztam melleimen, de ő csak lustán vállat vont - Még a cipőmet is leveszed....- húztam el számat mikor szeme hosszú formás lábaimra tévedt.

- A tűsarok szúrja a vállam - lökte be az ajtót, hogy be tudjak lépni rajta. Csábítóan riszálva fenekem léptem be hatalmas lakásába. Emellett az enyém csak egy kis egérlyuk volt. Karok fonódtak a hasam köré, ahogy megölelt, csípőjét fenekemhez nyomva jelezte elég csúnya merevedését, állát vállamra támasztva éreztem erősen alkohol szagú leheletét. Nem örültem neki, hogy részeg, ilyenkor az emberek különösen beszámíthatatlanok és én hülye senkinek sem szóltam, hová megyek, bár nem is lett volna kinek szólnom...

Csókok özönével borítja be nyakam, mire gerincemen egy kellemesen bizsergető érzés szalad végig. Felkapom az asztalon hagyott üveget és meghúzom... Whisky - állapítom meg, méghozzá egy igencsak jóféle. Nagy nehezen az ágyhoz botorkálunk, de mielőtt még ledőlnénk rá Harry maga felé fordít és lecsap ajkaimra. Egy égetően forró, hosszú percekig tartó szenvedélyes csókolózás után, nedves ajkai megtalálják nyakamon fellelhető legérzékenyebb pontot. Térdeim megremegnek érintésére, észrevette akaratlan reakcióm és egy kéjes morgással nyugtázta. Kezei hátamról fenekemre csúsztak, majd szorosan megmarkolva felkapott a földről, lábaimmal körbefontam csípőjét, ruhán keresztül egymáshoz szorítva igencsak felhevült testrészeinket. Ujjaimmal meghúztam félhosszú, meglepően selymes haját. 

- Azt akarom, hogy csak az enyém legyél! - morogta rekedtes hangján ledöntve az ágyra. Felém magasodva szabadított meg tangámtól majd melltartómtól, míg nem teljesen meztelenül feküdtem előtte.

- Sokba fog ez neked kerülni... - nézem mélyen abba a kábult smaragdzöld szempárba.

- Nincs mit vesztenem... De ha nyerhetek egy olyan gyönyörűséges kincset, mint te.... még ha csak pár éjszakára is, az nekem mindent megér! - könnyek gyűltek szemembe, magamhoz húzva kétségbeesetten csókoltam.

- Nem érdekel, ha hazudsz! Ma nem! Csak ma... el szeretnék neked hinni minden ostobaságot!- pihegtem.

Nekem sosem mondott még senki, soha ilyen szépet, egyszerre akartam sírni, nevetni, a karjaiba ugrani és ott is maradni. Levettem pólóját és végighúztam kezem táncoló kőkemény izmain. Talán most először éreztem az ürességen kívül bármit is, de nem rémisztett, meg ott voltam a karjaiban és ő az enyémben. Nem tudtam, mi ez az érzés és nem törtem magam, hogy kiderítsem, de kellemesen melengette a bensőm, talán évek óta először nem éreztem magam mocskosnak és undorítónak Harry bármilyen mocskos dolgot is tett velem, melyben közrejátszott a gatya madzaga, ami meglepően hosszúnak bizonyult, legalább is a célt teljesítette. 

Felülök, ezzel magam alá taszítva tökéletesen kidolgozott testét. Kaján vigyora jelzi, igencsak tetszik neki a helyzet. Ráhajolok ajkaira, szenvedélyesen csókoljuk egymást, haladnék lefelé, de nem engedi, hajamnál fogva visszahúz, hogy csókoljam ismét, hosszabban, szenvedélyesebben, mint ezelőtt bármikor. Majd mikor elszakadok tőle,  simogatni kezdem széles mellkasát, óvatosan le-fel járatva rajta hosszú körmeim, majd megnyalom mellbimbóját, mire egy halk sóhajt váltok ki belőle. Csókjaimmal lejjebb haladok, közben kezemmel a alsónadrágjába nyúlok, morogni kezd jelezve, élvezi a helyzetet, sőt, egyenesen imádja... Lüktet kezem alatt ágyéka, simogatni kezdem. Megszokott, mégis szokatlan mozdulatokkal. Leveszem róla a már feleslegessé vált textilt és laza mozdulatokkal hajítom el az útból.

Finoman kényeztettem kezemmel, a kábultság mindkettőnkre egyaránt kihatott, a szoba levegőjét ezer fokosnak éreztem, de cseppet sem bántam. Ajkaimmal forró, nedves csókokat leheltem meredező férfiasságára, mire ő felnyögött, élveztem, hogy kezemben tarthatom az irányítást és ez őt sem igen zavarta. Nyelvemmel végig nyaltam érzékeny bőrét, kicsit megcsípve combja belső felét. Számba vettem férfiasságát és erotikus táncba kezdtem rajta nyelvemmel. Morgása erőtlen nyögésekké alakult. Teste ívben megfeszült, takarót markolászva nyögött fel számba engedve nedvét, amit én engedelmesen lenyeltem.

- Mit művelsz velem asszony?! - húzott közelebb magához erotikus táncba hívva minden egyes érzékszervem. Ez az éjszaka más volt, mint többi, úgy nézett rám, hogy elhittem, többé sosem leszek magányos, sosem kelek egyedül a hideg szobában. Butaság, tudom, de hittem ezeknek az igéző smaragdzöld szemeknek.